Sok gyerek számára a szorzótábla elsőre a megjegyzendő eredmények hosszú listájának tűnik. 2x7, 6x8, 9x4, 7x8 – mindegyik külön információnak tűnik, nehezen megjegyezhető és könnyen összetéveszthető.
A NumLit megváltoztatja ezt a perspektívát.
A szorzás megtanulására használt módszerek közül a két legegyszerűbb változatot a NumLit tervezte: NumLit fordított módszer és oszloptanulás. Nem az összes művelet mechanikus memorizálásából indulnak ki, hanem a tájékozódásból, csoportosításból, logikából és játékból.
A módszerek számos formában elérhetőek: játékok, munkafüzetek, matricák, mágnesek, digitális játékok és újrafelhasználható termékek, így a tanulás láthatóvá, aktívvá és könnyebben megismételhetővé válik.
1. A tanulás a tájékozódás
val kezdődikEgy gyermek számára a szorzótábla egy ismeretlen városnak tűnhet. Sok szám van, sok eredmény, sok kombináció és túl kevés egyértelmű referenciaérték.
Ha nem tudja, hol van, a gyerek könnyen eltéved. Elfelejti az eredményeket, összekeveri a műveleteket, és állandóan magyarázatra van szüksége.
A NumLit módszer azzal kezdődik, hogy adunk a gyermeknek egy térképet.
Ahelyett, hogy a szorzótáblát a számítások hosszú listájaként tanulná meg, a gyermek 0-tól 100-ig kezdi, és rájön, hogy nem minden szám szorzási szorzata.
A NumLit inverz metódusa eltávolítja a nem előállított értékeket, és a gyermeknek 42 egyedi szám marad. Ezek aztán oszlopokba vannak csoportosítva, hogy a gyermek elméje rendet lásson, ne káoszt.
👉 a gyerek már nem látja a szorzótáblát nehezen megjegyezhető listának
👉 a számok logikailag csoportosítva vannak
👉 az eredmények vizuális tereptárgyakká válnak
👉 A tanulás a tájékozódással kezdődik, nem a memorizálás kényszerével
2. 0-tól 100-ig csak azok a számok maradnak, amelyek számít
nakKlasszikusan a gyermek megjegyzi a szorzótáblát 1-től 10-ig, soronként: a 2-es táblázatot, a 3-as táblázatot, a 4-es táblázatot és így tovább.
A probléma az, hogy sok eredmény ismétlődik.
Például:
7x8 és 8x7 ugyanazt az eredményt adja: 56.
6x4 és 4x6 ugyanazt az eredményt adja: 24.
3x9 és 9x3 ugyanazt az eredményt adja: 27.
A NumLit leegyszerűsíti a folyamatot.
Ahelyett, hogy minden kombinációhoz ragaszkodnánk, a fordított módszer az eredményekből indul ki. A gyermek látja a terméket, rendszerbe helyezi, majd felfedezi az azt alkotó műveleteket.
Így a tanulás világosabbá válik.
Már nincs több tucat különálló számításunk, hanem 42 lényeges eredményünk van oszlopokba rendezve.
👉 kevésbé látszólag különálló információ
👉 több kapcsolat az eredmények között
👉 több vizuális rend
👉 kevesebb mechanikus memorizálás
A gyermek nem köteles mindenre azonnal emlékezni. Tanuld meg felismerni a szerkezetet.
3. Fordított NumLit módszer: a szorzat lesz a kiindulópont
A klasszikus módszerben a gyermek a következő műveletből indul ki:
7x8 = 56
A fordított NumLit módszernél a gyermek a következő eredményből indul ki:
56 = 7x8
Ez a változtatás egyszerűnek tűnik, de nagyon fontos.
A gyermek már nem csak a választ keresi. A gyermek megtanulja a számot konstrukcióként tekinteni.
56 már nem csak egy memorizálandó eredmény. Ez egy identitással rendelkező szám, egy mérföldkő, egy link a 7 és 8 között.
Itt jönnek be a NumLit mentális horgonyok.
Például:
56 egyenlő 7-szer 8, mert 7 és 8 követi az 5-öt és a 6-ot.
Ez az asszociáció segít a gyermeknek az eredményt egy könnyen megjegyezhető mentális képpel összekapcsolni. Ahelyett, hogy elszigetelten memorizálna, logikus történetet épít fel.
👉 Az 56 már nem véletlen szám
👉 A 7x8 már nem absztrakt kombináció
👉 a gyermek szellemi horgonyt kap
👉 a memóriát logika és kép
4. Az oszlopos tanulás csökkenti az időt és növeli az áttekinthetőség
etA nem termelő számok eltávolítása után a fennmaradó 42 szám oszlopokba kerül.
Ez a szervezet teljesen megváltoztatja a tapasztalatot